2008-06-18

Eclipse J2EE támogatás

Kipróbáltam az Eclipse 3.3 J2EE edition J2EE alkalmazás támogatását. Nem nagyon találtam róla épkézláb leírást és csak 1-2 órányi kísérletezés után sikerült kitalálni, hogy milyen sorrendben kell csinálni a dolgokat és tulajdonképpen mi micsoda. A help-ben sokminden van, de egy lényegretörő leírás nincs, hogy "figyelj, így kell összerakni egy móricka-szintű J2EE alkalmazást", ezért most lepötyögöm ide.

Figyelj, így kell összerakni egy móricka-szintű J2EE alkalmazást:

Először is az Eclipse J2EE edition támogatja appszerverek vezérlését az IDE-n belül. Glassfish V2-t választottam játszásra, ami alapból nincs a támogatott szerverek között, de le lehet tölteni a modult. A konzol view-eknél van egy új fül Servers névvel. Lokális és távoli szervert is fel lehet venni, én lokálban próbálom. Gyakorlatilag elindítani és leállítani tudja a szervert, nem veszi észre a fenn lévő alkalmazásokat és ha Eclipse-n kívül indítom el akkor is zavarba jön. Azt hiszi hogy nincs elindulva és nem találtam olyan funkciót amivel frissíteni lehetne az állapotot - pedig nagyon meg tudnám becsülni. Szóljon aki tud ilyet! Ezen kívül megjelenik az appszerer logja egy konzol ablakban. Ja igen és debugolni is lehet az enterprise alkalmazást.

Leírom nagyjából hogyan néz ki egy ilyen J2EE alkalmazás belülről. EAR-ban vannak JAR-ok, WAR-ok és különböző XML-ek. (EAR, WAR, JAR: kb zip formátum.) Ezt kell bedobni az alkalmazás szerverbe. Ezenkívül lehet külső kliens, ami sima Java, csak még gondoskodni kell egy közös osztálykönyvtárról ami a külső kliens és az Enterprise App közti interfészeket tartamazza. Ez tipikusan egy jar, ami a kliensnél és a szerveren is megvan az EAR fájlban.

Csináljunk J2EE alkalmazást!

New J2EE application project
Target runtime, configuration - maradhat default, de később is még felajánlja. EJB3-as alkalmazást akarok csinálni.
J2EE modules to add - ha vannak más moduljaink. Generate deployment descriptor - csekkeljük be jól jön az.
Van itt egy olyan gomb hogy New module. Érdemes megnyomni mert rögtön felajánlja hogy csináljon-e client, ejb, web és connector modulokat. Engem most a web és a konnektor nem érdekel, azt nem csekkeltem be.
Rögtön létre is hozza a két projektet. (XXXEARClient, XXXEAREjb) Az EAR kliens alatt az én értelmezésemben pl. egy desktop alkalmazást értek *, ami cseszeregteti az EAR-t. JUnit teszteknek kiválóan alkalmas.
Finish. Megcsinálta az EAR-t is, átváltódunk J2EE perspektívába. Ha jól látom nem csinált szabványos ejb-jar-t, -hiába ikszeltem be- csak sun-ejb-jar-t.

Az EJB projekt context menüjében a J2EE menüpont alatt ki lehet választani a create EJB Client jar-t. Ezzel létrehozunk egy újabb projektet, amiben az EJB interfész osztályait tároljuk: business interfészek, kliens és szerver között mozgatott adatszerkezetek, utility osztálok kerülnek ide. Az EAR kliens projektben a J2EE module dependencies-ben be kell állítani, hogy lássa az EJB kliens projektet.

Új EJB3-at csak kézzel lehet létrehozni jelenlegi tudásom szerint.

-Az EJB kliensbe kell felvenni tehát egy interfészt ami a lokális vagy remote interfész lesz. Alaphelyzetben az ejbModule a forrásfolder. Tessék egy business interfész:

public interface ISample51 { //51: ötödik próbálkozásom első interfésze
String helloWorld();
}


-Az EJB projektben új osztály létrehozása Session Bean-nek. A felajánlott interfészeknél láthatóak az EJB kliensben létrehozott interfészek. (Ha elkezdjük írni.)
-Implementálni kell a metódusokat és fel kell annotációzni az osztályt pl. így: @Stateless @Remote public class SLSB1 implements ISample51 { ... } Azért remote, mert az appszerveren kívülről szólítjuk meg.
-Csinálni kell egy kliens osztályt. Már lehet hogy csinált egy Main-t a default package-be, ezt is használhatjuk. Egy ejb megkeresés és hívás így néz ki, ez kerül mondjuk a main belébe:

javax.naming.Context ctx = new javax.naming.InitialContext();
ISample51 hw = (ISample51)ctx.lookup(ISample51.class.getName());
System.out.println(hw.helloWorld());


Ha most futtatjuk a kliens osztályt jól elcsattan NameNotFoundException-nel, mert nem találja a bean-t. Miért is találná, nem deployoltuk. Ha nem lett volna elindítva az appszerver indítsuk el az Eclipse-en belül. Servers fül, play gomb. Deployoljuk: server view, context menü, add and remove project. Átnyomjuk az EAR projektünket a bal oldalról a jobbra, finish. A konzolon egy rövid Ant log jelenik meg. Nálam átlagos gépen 7 másodpercig tart a fenti bonyolultságú alkalmazás telepítése. Ha mindent jól csináltunk hibaüzenetek nélkül ÉS "Application Deployed at..." üzenettel. Vigyázat, ha valójában nem sikerült a deploy, akkor is képes kiírni a deployed üzenetet. Ha most futtatjuk a kliens osztályt, akkor már csinálja a dolgát.

Változtassunk bele az EJB-be minimálisan, buildeljünk újra. Ilyenkor az alkalmazás automatikusan újradeployolódik.

Ha az automatikus buildet beállítjuk, akkor kb. minden mentésnél megtörténik az újradeploy, ami nem valami szerencsés úgyhogy ezt az opciót érdemes kikapcsolni. Vannak még további lehetőségek is a build-deploy kapcsolatban, de ez most ezen a szinten nem érdekes.

Ha az interfészt megváltoztatjuk mondani kell egy olyat az EJB projeknek (a context menü J2EE részében) hogy update EAR libraries. Úgy emlékszem hogy bizonyos beállítások mellett erre nem volt szükség. Igen: Az EJB projektben a J2EE module dependencies-ben ki kell ikszelni a client-jar projektet.

* A Wizard által generált EARClient nem biztos hogy az aminek gondoltam, mert ha beleváltoztatok az maga után von egy újradeployolást. Márpedig ha a külső klienset változtatom miért kellene újra deployolni a szerver alkalmazást? Inkább csináltam egy új sima java projektet a külső kliensnek, amibe beimportáltam a J2EE library-t és felvettem függőségnek az EJBClient projektet. Így már jobban működik.

Dióhéjban ennyi. Közben még találtam egy hasonló -képekkel is illusztrált- leírást itt, JBoss-hoz. Ha pedig kinyitom a csapot, az jön belőle hogy hogyan kell Netbeans-szel Glassfish alá J2EE alkalmazásokat csinálni. Homokozásra jó ez az Eclipse-be integrált módszer, de semmiképpen nem ajánlanám komolyabb alkalmazások fejlesztéséhez. Többször is okozott meglepetéseket az IDE ha véletlenül összekavartam a dolgokat, pl. nem volt hajlandó buildelni. Tekintve hogy integrált buildelésről volt szó, nem tudtam mit csinálni csak találgatni vagy új workspace-t nyitni. Ant-os fejlesztésnél ilyenkor megjavítom a build scriptet és kész. Az Eclipse-ből kiemelve a projektek használhatatlanok, mert nincs bennük semmiféle build script. Próbáltam így importálni külső J2EE projekteket igazán kevés sikerrel. Ha már itt tartunk meg kell említeni a Maven plugint, amit viszont lehet használni komolyabb J2EE alkalmazásokhoz és a hierarchikus Maven projektek importálása is kiválóan működik.

A javalistán is éppen lett egy hasonló témájú thread az elmúlt napokban, konkrétan JBoss-ra kihegyezve.

2008-06-06

EJB3 szakirodalom

Elkezdtem foglalkozni a címben említett témával és hogy értsem és ismerjem a lehetőségeket utánanéztem a fellelhető anyagoknak.

Tudomásom szerint nincs magyar nyelvű nyomtatott EJB3-mal foglalkozó könyv. A híres zöld-sárga J2EE útikalauz az EJB2-t tárgyalja, ami a hasonló alapelvek ellenére határozottan elavultnak számít az EJB3-hoz képest. Részletesebb netes írásokról sem tudok magyarul, legfeljebb mindenféle fórumokról és kiegészítésre váró wiki bejegyzés-ekről. Update 2008.06.23: Ahogy a kommentek között írtátok mégiscsak van magyar nyelvű könyv a témában. Imre Gábor: Szoftverfejlesztés Java EE platformon.

A szoftverfejlesztők szerencsére tudnak angolul.

Szinte minden angol nyelvű netes java médiumnak megvan a saját kis bevezető EJB3 cikke, így például: Javaworld, dev2dev (BEA), developer.com (Packaging EJB3 application), stb. Az alapkoncepciókat gyorsan bemutatják ezek az irományok, alapvető HelloWorld programokat meg lehet írni a segítségükkel, de az EJB3-nak nagyon nagy mélységei vannak. Ezeknek a mélységeknek a megismeréséhez elő kell venni vaskosabb anyagokat is.

A speckókat (JSR-220 egyébként a másik neve) a Sun-tól lehet leszedni. Aki online akarja a javadoc-ot böngészni az itt megtalálja, aki pedig a deployment descriptor xsd-jéért lelkesedik az ide kattintson. De nem a Javadoc-ban és az XSD-ben vannak az igazán nagy okosságok, hanem a JSR220 pdf dokumentumokban. Egyből három doksit kapunk: Az ejb3_0-fr-spec-simplified.pdf 59 oldalon futja át az EJB3 tulajdonságait. EJB2 tudás előnyt jelent az olvasáskor. Az ejb3_0-fr-spec-ejbcore.pdf egy bő lére eresztett 500+ oldalas szárazanyag, aminek persze az eleje 30 oldal rizsa. Meglepő módon szerintem hiányos is, legalábbis bizonyos információkat indirekte, másokat pedig egyáltalán nem tudtam megszerezni belőle. A perzisztencia a harmadikban, a ejb3_0-fr-spec-persistence.pdf-ben van taglalva.

A Mastering EJB3 4th Edition-t éppen most töltöttem le (ServerSide regisztráció szükséges hozzá, ingyenes 721 oldalas pdf, forráskód külön letölthető). Még csak éppen beleszagoltam. Egyes témák nincsenek túlzottan kifejtve benne, például az interceptorokról szégyenletesen kevés írást találtam, de egyébként nagyon impresszívnek és részletesnek látszik. Ez és a ejb3_0-fr-spec-ejbcore.pdf látszik a befutónak. Ezeket kéne olvasgatnia szvsz egy tisztességes EJB3 J2EE fejlesztőnek.